Munkavédelem

A munkavédelem célja

A munkavédelem célja, hogy megóvja alkalmazottai egészségét, munkavégző képességét és megteremtse a megfelelő munkakörülményeket. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit is úgy kell biztosítania munkatársai számára, hogy megelőzhetőek legyenek a foglalkozással összefüggő megbetegedések és a munkabalesetek, ezzel elkerülve a munkavállalók bér kiesését és az Ön termelékenységének csökkenését. Ha vállalkozása a berendezéseket, gépeket, eszközöket biztonságossá tudja tenni, akkor a foglalkozási ártalmak és a munkabalesetek is megelőzhetőek. A munkavállalói és az Ön számára egyaránt fontos a jól kialakított, bevezetett és betartott munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzat.

Munkavédelmi szolgáltatásunkról röviden

Munkavédelmi szolgáltatásunk keretén belül átbeszéljük a munkafolyamatokat, azok sajátosságait is és ezek tudatában állítjuk össze az Ön munkahelyi kockázatértékelését. Ezt követően készítjük el a megfelelő munkavédelmi szabályzatokat, amelyeket oktatások, képzések keretében segítünk Önnek bevezetni a mindennapi munkavégzésbe. A folyamatok kialakítását követően is biztosítjuk az Ön biztonságos és munkavédelmi szabályoknak megfelelő működését rendszeres oktatásokkal és tanácsadással.

A munkavédelem főbb területei

A munkavédelemnek két fő területe van. Az egyik a munkaegészségügy a másik pedig a munkabiztonság.

A munkabiztonsági szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szempontokat tartalmazza. A munkabiztonság által támasztott követelmények betartásával megvalósíthatóak a balesetmentes munkavégzés.

A munkaegészségügyi tevékenység célja, hogy a munkavállaló egészségét megóvja a munkahigiénia és a foglalkozás-egészségügy révén. Bővebben olvashat róla a Munkaegészségügy szolgáltatásunkban.

A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok és veszélyek valószínűségének becslése, felismerése, értékelése és kezelése.

A foglalkozás egészségügy feladata pedig a munkavégzésből származó vagy a munkakörnyezet okozta megterhelések és igénybevételek vizsgálata, a munkatársai munkaköri alkalmasságának vizsgálata, ellenőrzése és elősegítése.

Gyakori kérdések – Munkavédelem

Összegyűjtöttük azokat a hasznos információkat, gyakori kérdéseket, amelyek joggal merülhetnek fel Önben egy munkavédelmi konzultáció előtt is.

1. Mi a munkavédelem?
2. Milyen munkavédelmi feladataim vannak?
3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a cégemre?
4. Mi az a kockázatértékelés?
5. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?
6. Mik számítanak munkavédelmi szaktevékenységnek?
7. Mit jelent a gépek, eszközök munkavédelmi üzembe helyezése?
8. Mik számítanak veszélyes gépnek?
9. Tehetek-e valamit, ha már megbüntettek?
10. Mi jelent az Egyéni Védőeszköz meghatározás?
11. Mit kell tennem ha baleset történik?
12. Mikor kell orvosi vizsgálatra küldeni a munkavállalókat?
13. Kell-e nekem munkavédelmi szakembert foglalkoztatni?
14. Az én cégem melyik veszélyességi csoportba

1. Mi a munkavédelem?

Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.

2. Milyen munkavédelmi feladataim vannak?

Ezt a kérdést ketté kell választani.

Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, vagy valamilyen mikró vállalkozást vezet, úgy a jogszabály lehetőséget biztosít, hogy a munkavédelmi feladatokat, mint vezető, tulajdonos ellássa. Nem kötelező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia. Ez kiterjed a munkavédelmi oktatásra és a munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még így is vannak olyan feladatok, amely szaktevékenységnek minősül és arra eseti alkalommal kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

Ha már alkalmazottai vannak, az ő részükre biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkahelyeket, munkakörülményeket. Kockázatelemzés elkészítésével, a kockázatok felmérésére, amely a vállalkozáson belüli veszélyeket tárja fel. Szükségessé válik az egyéni védőeszközök meghatározása munkakörönként. Már nagyobb felelőssége van a munkavállalók irányába, hiszen a munkáltatónak munkaruhát, védőeszközt, tisztálkodás lehetőséget, ivóvizet, stb. biztosítani kell.
Mindkét esetben a munkavédelmi szaktevékenységet csak a megfelelő végzettséggel rendelkező személy láthatja el.

3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a cégemre?

Elsősorban az 1993. évei XCIII. Törvény a munkavédelemről, valamint a végrehajtásról szóló 5/2003 évi. MüM. rendelet.

Ezeken kívül számos olyan törvény és miniszteri intézkedés van, amelyek a munkahely, munkaalkalmasság, munkahigiéné területét, illetve az egyéb szakmai területeket érintik.

4. Mi az a kockázatértékelés?

Definíció szerint a kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz valamilyen baleset vagy más egészség károsító hatás bekövetkezésének a valószínűsége.
A kockázat szó angolul: „risk” – jelentése: kockázat, veszély. Ezt figyelembe véve a „Risk assessment” kifejezés kockázat- illetve veszély-értékelésként (-becslésként) fordítható, amely eljárás során megbecsüljük a veszély mértékét, ártalmasságát, súlyosságát, és káros hatása bekövetkezésének valószínűségét, majd ezek alapján eldöntjük, hogy a kockázat (veszélyeztetés) elviselhető-e illetve elfogadható-e.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatértékelés egy olyan elemző vizsgálat elvégzését jelenti, amikor a munkáltató nemcsak a vonatkozó jogszabályokban előirt követelmények megvalósulását ellenőrzi, hanem megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelési módjáról jogszabály nem rendelkezik.

5. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?

Minden munkavállaló részére

munkába álláskor,
munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor
munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
új technológia bevezetésekor

Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállló önállóan nem foglalkoztatható!

6. Mik számítanak munkavédelmi szaktevékenységnek?

Munkavédelmi szaktevékenységek sorába tartozik:

Kockázatelemzés
Munkavédelmi oktatás
Gépek, eszközök, technológiák munkavédelmi felülvizsgálata, javaslat a munkavédelmi szempontú üzembe helyezésre
Egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozása
Munkabalesetek kivizsgálása, stb.

7. Mit jelent a gépek, eszközök munkavédelmi üzembe helyezése?

Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli: munkavédelmi üzembe helyezés.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

8. Mik számítanak veszélyes gépnek?

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy vagy több élű), következő típusú körfűrészek:1.1. működés közben rögzített fűrész éllel/fűrész élekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.
Faipari gyalugép kézi előtolással.
Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.
Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
Faipari kézi láncfűrészgép.
Kézzel adagolt és ürített, fémek hideg-átalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó
elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:12.1. mozdony és fékezőkocsi,12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.
Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
Járműemelők.
Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.
További munkaeszközök:
Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
Gépi hajtású emelőtargoncák.
Villamos emelődobok.
Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

9. Büntetés esetén mit kell tennem?

A büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.

10. Mit jelent az egyéni védőeszköz meghatározás?

A munkavédelmi törvény munkáltatói feladatként határozza meg, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni.
A szükséges védőeszközök típusát és mennyiségét annak alapján határozzuk meg, hogy egy adott munkakörön belül hány munkavállalót, milyen veszélyek fenyegetnek a munkavégzés során.
A szükséges védőeszközök mennyiségi és típus meghatározása, a védőeszközök juttatásának rendje.

11. Mit kell tennem, ha munkabaleset történik?

Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!
A munkahelyen történt minden balesetet vizsgálni kell, és azt megfelelő módon dokumentálni szükséges. A balesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

12. Mikor kell orvosi vizsgálatra küldeni a munkavállalókat?

– Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

– Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát most is nyomtatvány pontos kitöltésével és a cégszerű aláírással kell kérni. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.

– Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat. Kezdeményezheti:

munkáltató
dolgozó
foglalkozás-egészségügyi orvos
háziorvos vagy kezelőorvos
iskolaorvos
ÁNTSZ
munkaügyi központ

– Záróvizsgálatot kell végezni a veszélyes munkakörök esetén a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor.

1 évente:

Fizikai munkakörben foglalkoztatott 18 év alatti dolgozó
Fizikai munkakörben foglalkoztatott 50 év feletti dolgozó
Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók (a rendelet 6.sz. melléklete szerint)

2 évente:

Képernyős munkakörben dolgozó 18-50 év közötti dolgozó
Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet végzők dolgozó (a rendelet 5.sz. melléklete szerint)

40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként:

minden baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozó (ha egyéb szigorító ok nincs. Pl: zajterhelés, növényvédelem).
a baleseti kockázattal nem járó munkakörülmények között dolgozók (pl: adminisztratív dolgozók) időszakos orvosi vizsgálatra nem kötelezettek.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat indokolt esetben az NM rendelettől gyakoribb vizsgálati időközt is előírhat.

13. Kell-e nekem munkavédelmi szakembert foglalkoztatnom?

Ha Önnek alkalmazottai vannak, akkor már vannak olyan feladatai, amelyeket munkavédelmi szakemberrel kell elvégeztetnie, és munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia.

14. Az én cégem melyik veszélyességi osztályba tartozik?

A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

02 Erdőgazdálkodás
Kivéve:
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
05 Szénbányászat
06 Kőolaj-, földgázkitermelés
07 Fémtartalmú érc bányászata
08 Egyéb bányászat
09 Bányászati szolgáltatás
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott áru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
17 Papír, papírtermék gyártása
19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
20 Vegyi anyag, -termék gyártása
21 Gyógyszergyártás
22 Gumi-, műanyag termék gyártása
23 Nemfém ásványi termék gyártása
24 Fémalapanyag gyártása
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat
28 Gép, gépi berendezés gyártása
Kivéve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
31 Bútorgyártás
35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
38 Hulladékgazdálkodás
39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
41.2 Lakó- és nem lakóépület építése
42 Egyéb építmény építése
43 Speciális szaképítés
49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás
50 Vízi szállítás
51 Légi szállítás
52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
72.1 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszergyártás
Kivéve:
10.1Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
13 Textília gyártása
14 Ruházati termék gyártása
15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
25 Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat
26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
27 Villamos berendezés gyártása
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
29 Közúti jármű gyártása
30 Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység
33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
41.10 Épületépítési projekt szervezése
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
58 Kiadói tevékenység
59 Film, videó gyártás, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel kiadás
60 Műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás
61 Távközlés
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
75 Állat-egészségügyi ellátás
80 Biztonsági, nyomozói tevékenység
81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás
86 Humán-egészségügyi ellátás
87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás
95 Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása
96 Egyéb személyi szolgáltatás
97 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

45 Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
53 Postai, futárpostai tevékenység
55 Szálláshely-szolgáltatás
56 Vendéglátás
62 Információ- technológiai szolgáltatás
63 Információs szolgáltatás
64 Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység
65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
66 Egyéb pénzügyi tevékenység
68 Ingatlanügyletek
69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység
70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás
71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
72.2 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
73 Reklám, piackutatás
74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
77 Kölcsönzés, operatív lízing
78 Munkaerőpiaci szolgáltatás
79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás
82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
84 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom biztosítás
85 Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás
88 Szociális ellátás bentlakás nélkül
91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
92 Szerencsejáték, fogadás
93 Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység
94 Érdek képviselet
96 Egyéb személyi szolgáltatás