Villamos Biztonságtechnika

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok célja

Feltárja azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek elsősorban az élet és a vagyonbiztonságot veszélyeztetik, továbbá célja, hogy jelentést szolgáltasson a villamos hálózat tűzrendészeti, szabványossági, biztonsági szempontból tekintetbe vehető esetleges hibákról, hogy kijavításukra, ill. pótlásukra a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni.

A vizsgálatról készített minősített iratban a hibákat rangsoroljuk, hogy az üzemeltető ütemezni tudja teendőit.

A kötelező villamos szabványossági vizsgálatok elmulasztása együtt jár a karbantartás elhanyagolásával, a villamos hálózat és a villamos gépek állapotának romlásával, vagyoni kárral, személyi sérüléssel, felelősségre vonással!

Villamos Biztonságtechnikai Szolgáltatásaink:

Érintésvédelmi felülvizsgálatok
Tűzvédelmi felülvizsgálatok
Villámvédelmi felülvizsgálatok
Villamos kisgépek éves villamos szerelői felülvizsgálatának elvégzése

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok fontossága:

Az utóbbi években Magyarországon feltűnően sok, nemritkán emberéletet is követelő munkahelyi baleset történt. A több milliárdos kárt okozó épülettüzek, a sérüléssel vagy halállal végződő munkahelyi balesetek azonban megelőzhetőek lennének. Az utólagos szakértői vizsgálatok minden esetben feltártak emberi mulasztást, a kötelezően alkalmazandó szabályok be nem tartását.

A tűzesetek és a súlyos sérüléssel járó munkabalesetek leggyakrabban a villamos hálózat, illetve az alkalmazott villamos berendezések, gépek, eszközök elöregedésére, meghibásodására, a szakszerűtlen használatára vagy a karbantartás elmulasztására vezethetők vissza. Ezért különösen fontos a villamos berendezések létesítési, tűzvédelmi és érintésvédelmi szabályainak ismerete, és betartása.

A villamos biztonságtechnikai vizsgálatok joghatályos vizsgálatok.

Jogszabályi kötelezettség terhel minden tulajdonost /gyárak, üzemek, raktárak tulajdonosai, házak ingatlanok kezelői stb./ hogy a kezelésében lévő építmények villamos hálózatát beüzemeléskor és előírt időközönként felülvizsgáltatni, ellenőriztetni kell.

I. Érintésvédelem szabványosság felülvizsgálata és mérése /ÉVF

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat, mérés és/ÉVF dokumentáció/ jegyzőkönyv készítése MSZ 2364, MSZ HD 60364 (MSZ 172) szabványok szerint.

Érintésvédelem célja: annak megállapítása, hogy az erősáramú villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség alá kerülő, fém vagy egyéb villamos vezető anyagú részei el vannak-e látva hatásos és szabványos érintésvédelemmel.

Az érintésvédelmi felülvizsgálat rendeltetése, hogy a létesítmény vezetőjének és illetékes szakembereinek, tájékoztatást adjon a villamos berendezések érintésvédelmi állapotáról.

Felhívja a figyelmet a hibákra, ill. hiányosságokra, valamint az élet-, vagyon,- és üzembiztonság érdekében, a szükséges intézkedések megtételére.

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat és mérés során figyelembe vett szabványok:

A hatályos jogszabályok szerint szükséges üzembe helyezés előtti (MSZ 2364-610) és az időszakos felülvizsgálatok gyakorisága: 3 év.

A munkavédelmi előírások, rendeletek külön szabályozott rendszerességgel írják elő az érintésvédelem felülvizsgálatát.

A felülvizsgálatokon túl kötelező elvégezni az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot a villamos hálózat bővítése, javítása, átalakítása után.

Ha nincs ingatlankezelő, üzemeltető akkor a vizsgálatok elvégeztetése az ingatlan tulajdonosának feladata.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok és mérések elvégzésének gyakoriságát, az MSZ 60364-6 és a 22/2005 (XII.21.) FMM rendelet határozza meg.

Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint bővítés-átalakítását és javítás után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

Áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel.
Kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformáto-rokon évenkénti ellenőrzéssel.
Kommunális- és lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII.27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenkénti ellenőrzéssel.
Egyéb villamos berendezésekben napra pontosan 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló feladatai:

Szerelői ellenőrzést és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot végez
Hibavédelmi (érintésvédelmi) módot megállapít meg
EPH kialakítást ellenőriz
EPH nyilatkozatot, tanúsítványt, papírt ír, gázkészülék beüzemeléséhez, a szolgáltató felé
Védővezető és az üzemi nullavezető szétválasztását vizsgálja
TN rendszer (nullázás) kialakítását ellenőrzi
Hurokimpedanciát mér
Kioldószervet ellenőriz, értékel
Megengedettnél nagyobb hurok impedancia okát feltárja
TT rendszer (védőföldelés) kialakítását ellenőrzi
Földelési- és földelési-hurok ellenállást jegyzőkönyvben rögzíti
IT rendszer (szigetelt rendszer) érintésvédelmét ellenőrzi
Földelési ellenállást és zárlati áramot mér
Védővezető nélküli hibavédelmi (érintésvédelmi) módokat ellenőriz
Szigetelési ellenállás méréseket végez
Hibákat feltár, és minősít
Mérési eredményeket jegyzőkönyvben rögzít, értékel
Érintésvédelmi minősítő iratot készít

II. Erősáramú berendezések felülvizsgálata /EBF, villamos tűzvédelmi felülvizsgálat

Elrendelő jogszabály: Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amelyet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel adtak ki.

A felülvizsgálat célja a súlyos balesetek, és jelentős anyagi károk elkerülése.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatának / villamos tűzvédelmi felülvizsgálat / szempontjai:

A létesítés idején a szabványoknak, előírásoknak, rendeleteknek megfelelően építették ki a berendezést.
Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája olyan mértékben, amely már veszélyt jelent.
Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga olyan mértékben, amely veszélyes.

Az OTSZ térségbesorolása szerint kell a felülvizsgálatot elvégezni, melyet jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A felülvizsgálatok gyakoriságát az alábbiak szerint írja elő:

„A”osztály: Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes 3 évente

„B”osztály: Tűz- és robbanásveszélyes 3 évente

„C”osztály: Tűzveszélyes 6 évente

„D”osztály: Mérsékelten veszélyes 6 évente

„E”osztály: Nem tűzveszélyes 6 évente

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát jogszabályok írják elő.

A felülvizsgálatok gyakoriságát az épületben és szabadtéren folytatott tevékenységek , tárolt anyagok, tűzveszélyességi jellemzői(„A”…”E”) alapján különböző időszakonként kell elvégezni. A villamos berendezéseket első alkalommal az elkészülésük után kell ellenőrizni. Ez lehet új kivitelezés, felújítás, bővítés, de minden esetben e felülvizsgálat a kiviteli munkák befejező része. A villamos berendezéseket üzembevételük után időszakonként még a látszólag hibátlan állapotot is ellenőrizni kell.

Tulajdonos, üzemeltető feladatai

Ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, vendéglátó ipari-, közlekedési-, kulturális- stb. létesítmények tulajdonosai vagy üzemeltetői általában gazdasági társaságok, vállalatok.

E gazdasági társaságok vezetőinek, vagy megbízottjainak feladata az esedékes, időszakos felülvizsgálatok elvégeztetése.

Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettsége nem merül ki a kötelező felülvizsgálatok elvégzésében, ill. elvégeztetésében és a jegyzőkönyv megőrzésében, hanem köteles a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok, szükséges javítások elvégzésére ill. elvégeztetésére is. Szükség esetén ütemterv készítés alapján.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálójának feladatai:

Hatályos jogszabály szerint felülvizsgálja az erősáramú villamos berendezést
Ellenőrzi, megvizsgálja az előírt dokumentáció meglétét, és a felülvizsgálatban felhasználja (tűzveszélyességi osztályba sorolás, áramköri rajzok, érintésvédelmi minősítő iratok, villámvédelmi minősítő iratok, Ex és CE bizonylatok)
Villamos berendezést tűzveszélyességi osztályba sorolással, az érvényes szabványokkal összevet
Általános védőintézkedéseket ellenőriz
Energiaellátó berendezéseket és elosztóhálózatot ellenőriz
Épületek és helyiségek villamos berendezését felülvizsgálja
Vezetékhálózatok szigetelési ellenállását méri
Hiány esetén áramköri rajzokat felvételez
Hiány esetén – tájékoztató jelleggel – helyiséget, szabadteret tűzveszélyességi osztályba sorol
Áramköri rajzok alapján túláramvédelmet értékel
Hibákat tár fel, azokat minősíti
Mérési eredményeket jegyzőkönyvben rögzíti, értékeli
Felülvizsgálatot dokumentál, minősítő iratot készít

III. Villámvédelem /VVF

A villámvédelmi felülvizsgálat során figyelembe vett jogszabályok szabványok:

OTSZ, 28/2011.(IX.6.)BM
MSZ HD 60364-4-41 Áramütés elleni védelem
MSZ 274-1:1977 Villámvédelem. Fogalom meghatározások
MSZ 274-2:1981/1M:2OO1 Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása
MSZ 274-3:1981/2M:2OO1 Villámhárító berendezés műszaki követelményei
MSZ 274-4:1977 Felülvizsgálat
MSZ 4851-1…5 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek
MSZ 1585-1:1987 1M Üzemi szabályzat
MSZ IEC 1312-1:1997 Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem
MSZ EN 62305 Villámvédelem

A villámvédelmi felülvizsgálat elvégzését jogszabályi kötelezettség írja elő, melynek gyakorisága:

„A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, helyiségek és szabadterek esetén 3 évente szükséges a tűzvédelem, villámvédelmi szempontjai szerint vizsgálni.
„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, helyiségek és szabadterek esetén 6 évente szükséges a tűzvédelem, villámvédelmi szempontjai szerint vizsgálni.
„D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek, helyiségek és szabadterek esetén 6 évente szükséges a tűzvédelem, villámvédelmi szempontjai szerint vizsgálni.

MSZ EN 62305 Villámvédelem…

A felülvizsgálat célja, hogy feltárja azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek az élet és a vagyonbiztonságot veszélyeztetik. Tájékoztatást ad a villámvédelmi berendezés állapotáról, állagáról, valamint kielégíti-e az ide vonatkozó szabványok előírásait.

A villám a zivatarok alkalmával a felhő és a Föld vagy két felhő között keletkező nagyfeszültségű villamos kisülés.

Jelenleg a villámvédelem műszaki követelményeit szabványok és rendeletek írják elő.

A villámcsapás okozta kockázatot már viszonylag kis beruházási költséggel a gyakorlatban kielégítő szintre lehet csökkenteni.

A villámcsapás még jó villámhárító esetén is kárt tehet a létesítménybe.

A nem megfelelő villámvédelmi berendezés nem tudja megfelelően elhárítani az esetleges becsapás esetén bekövetkező károkat.

A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül.

Sokan ebből arra következtetnek, hogy a villámhárító alkalmazásával a villámok elleni védekezés feladata megoldottnak tekinthető. Sajnos, ez nem, vagy csak részben igaz. Amikor villámcsapás éri a villámhárítót, az a nagy áramot vezet le a földbe. Ettől a szakszerűtlen tervezett ill. kivitelezett villámhárító, és a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket tönkreteheti, rosszabb és szerencsére ritkább, esetben elektromos zárlatot, esetleg tüzet is okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt.

A villámvédelmi felülvizsgáló feladata:

Az ipari, mezőgazdasági és más külszíni létesítmények villámvédelmének kötelezően előírt felülvizsgálatának elvégzése, illetve ennek alapján a kiállítandó dokumentumok, jegyzőkönyvek megtételére.

a külső villámvédelem műszakilag és biztonságtechnikailag helyes kialakításának felülvizsgálata,
a földelések kialakításának vizsgálata,
a belső villámvédelem veszélyeinek feltárása,
különleges létesítmények villámvédelmének vizsgálata, földelési ellenállások mérése.